a genetikai tényezők szerepe a szorongásos rendellenességekben még nem ismert, bár egyértelmű családi aggregációjuk van, és bár az iker vizsgálatok szerint a genetikai tényezők legalább olyan fontosak, mint bizonyos szorongásos rendellenességek, például pánikbetegség vagy fóbiák családi tényezői. Ebben a felülvizsgálatban bemutatják a szorongásos rendellenességekkel kapcsolatos genetikai vizsgálatok összetettségét. A hiányos penetráció problémáját (egy adott gént hordozó esetek csak egy töredéke mutat meg egy meghatározott fenotípust) néhány stressz rendellenességre, például poszttraumás stressz rendellenességre vonatkozó családi vizsgálatok szemléltetik. A súlyos stressz jelenléte szükséges a rendellenesség megnyilvánulásához, a PTSD-vel kapcsolatos családi vizsgálatoknak ezért cenzúrázott adatokkal végzett elemzést kell alkalmazniuk. A fenotípusspecifikációkra vonatkozó kérdések is felmerülnek. Például az ikerminták alapján úgy tűnik, hogy a generalizált szorongásos zavar és az elválasztási szorongásos zavar a genetikai determinizmus nagy részét megosztja. Továbbá, több súlyos depresszív rendellenességek találhatók családok probands generalizált szorongásos zavar, ami arra utal, commun sebezhetőség tényezők néhány szorongás, hangulati zavarok. Végül, mivel a szabványosított diagnosztikai kritériumok sokkal inkább a klinikai bizonyítékokon alapulnak, mint az etiopatogén érvényességen, a fenotípus különböző visszadobásaiban genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, például figyelembe véve a súlyosság szintjét, az életkor kezdetét vagy a komorbiditást. Az emberekben végzett asszociációs vizsgálatok egy része, amely a genetikai polimorfizmusoknak a szorongásos rendellenességek létezésére gyakorolt hatását elemezte, negatív volt, vagy hét bizonyítékot mutatott a commun tulajdonságokra, például a nevroticizmusra. Állatkísérleteknél a kvantitatív vonás-Loki technikák segíthetnek meghatározni néhány még ismeretlen jelöltgént. Összefoglalva, a szorongásos rendellenességek genetikája tükrözi a komplex rendellenességek genetikájához tartozó összes nehézséget. A molekuláris genetika előrehaladása mindazonáltal valószínűleg megváltoztatja a diagnosztikai kritériumokat, amelyek inkább a klinikai bizonyítékokon alapulnak, nem pedig az etiológiai eredetiségen.