az indokolással ellátott cselekvés elméletét Martin Fishbein és Icek Ajzen fejlesztette ki 1975-ben az információintegrációs elmélet továbbfejlesztéseként. Fishbein és Ajzen azután fogalmazták meg az elméletet, hogy megpróbálták meghatározni a hozzáállás és a viselkedés közötti különbségeket. Az integrációs elmélet első változása a viselkedési szándék. Ez az elmélet azt is elismeri, hogy vannak olyan tényezők, amelyek korlátozhatják a hozzáállás viselkedését. Például, ha a hozzáállásunk arra késztet minket, hogy bulizni akarunk, de bankszámlánk szenved, a pénzhiány megváltoztatja ezt a hozzáállást az éjszakai tartózkodáshoz. Ezért az indokolással ellátott cselekvés elmélete előrejelzi a viselkedési szándékot, a hozzáállási előrejelzések megállítására és a viselkedés tényleges előrejelzésére, mert elválasztja a viselkedési szándékot a viselkedéstől.
a TRA további fejlesztése az, hogy két új eleme, hozzáállása és más emberek (normák) elvárásai vannak a viselkedési szándék előrejelzésére. Tehát, amikor hozzáállásunk azt akarja, hogy tegyünk egy dolgot, más emberek elvárásai befolyásolnak minket, hogy valami mást tegyünk. Melissa hozzáállása például arra ösztönözheti, hogy a 320 – as Pub-ra viseljen középiskolai zenei pólót, de az osztály diákjai azt gondolhatják, hogy furcsa, és gúnyolódnak rajta. Végül a szubjektív normáknak két tényezője van: normatív hiedelmek(amit szerintem mások elvárnak tőlem), hajlandóság vagy motiváció a normák betartására (mennyire érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam).
A reggeli fogyasztást elősegítő indokolással ellátott cselekvés elméletének alkalmazása
ezt a tanulmányt annak megállapítására végezték, hogy ennek az elméletnek az alkalmazása növeli-e a reggeli fogyasztását az iráni középiskolai hallgatók számára. A reggeli fogyasztásának népszerűsítésére oktatási programot terveztek, a tra-t pedig viselkedési szándék modelljeként használták. A diákok számára a reggeli fogyasztással kapcsolatos ismeretekkel való beavatkozás biztosított. Az adatgyűjtéshez kérdőívet kellett kitölteni a beavatkozás előtt és után. A kérdőív két részből állt. Az első résznek a reggeli fogyasztással kapcsolatos ismeretekkel kapcsolatos kérdései voltak, a második rész pedig a TRA esetében a meglévő kérdőívekből készült. Az adatok szerint a szubjektív normák voltak a legjobb előrejelzők a reggeli fogyasztáshoz. A kérdőívek pontszámai a beavatkozás előtt és után azt mutatták, hogy a beavatkozás volt a tudás növekedésének fő oka.
