a bór-nitrid (BN) empirikus képlete megtévesztő. A BN egyáltalán nem olyan, mint más diatomikus molekulák, mint például a szén-monoxid (CO) és a hidrogén-klorid (HCl). Inkább sok közös vonása van a szénnel, amelynek monatomikus C-ként való ábrázolása szintén félrevezető.
BN, mint a szén, több szerkezeti formában van. A BN legstabilabb szerkezete, a HBN (látható) a grafittal rendelkező izoelektronika, amelynek hatszögletű szerkezete hasonló lágysággal és kenőanyag-tulajdonságokkal rendelkezik. a HBN grafénszerű lapokban is előállítható, amelyek nanocsövekké alakíthatók.
ezzel szemben a köbös BN (cBN) izoelektronikus gyémánt. Nem olyan kemény, de termikusan és kémiailag stabilabb. Az is sokkal könnyebb. A gyémánttól eltérően magas hőmérsékleten nem oldódik fémekben, így hasznos csiszolóanyag és oxidációálló fémbevonat. Van egy amorf forma (aBN) is, amely egyenértékű az amorf szénnel (lásd alább).
BN elsősorban szintetikus anyag, bár természetesen előforduló betétről számoltak be. Megpróbálja, hogy a tiszta BN dátum a 20. század elején, de kereskedelmi szempontból elfogadható formában már elő csak az elmúlt 70 évek. Egy 1958-as szabadalom a Karborundum Társaság (Lewiston, NY), Kenneth M. Taylor készített öntött formák MRD ft, a fűtés bórsav (H3BO3) egy fém só egy oxyacid például foszfát jelenlétében ammónia formájában egy MILLIÁRD “mix”, amely akkor tömörített formában.
ma hasonló módszereket alkalmaznak, amelyek bór-trioxiddal (B2O3) vagy H3BO3-mal kezdődnek, és nitrogénforrásként ammóniát vagy karbamidot használnak. Minden szintetikus módszer egy kissé tisztátalan aBN-t termel, amelyet a szintézis során alkalmazottnál magasabb hőmérsékleten történő melegítéssel tisztítanak és hBN-re alakítanak át. A szintetikus gyémánt előállításához hasonlóan a HBN-t magas nyomáson és hőmérsékleten cBN-re alakítják át.