a remegő támadásokat nem gyakori jóindulatú rendellenességnek tekintik, amely gyermekkorban vagy korai gyermekkorban fordul elő. Meg kell különböztetni ezeket az epizódokat az epilepsziás rohamoktól. Úgy tűnik, hogy a támadások magukban foglalják a napi néhány másodpercig tartó remegő mozgásokat a tudat károsodása nélkül. A korai csecsemőkorú jóindulatú myoclonus kritériumai szerint mind a megrázó támadásokat, mind a korai csecsemőkorú jóindulatú myoclonust úgy kell tekinteni, mintha ugyanaz a nozológiai entitás lenne. Négy 8-14 hónapos gyermeknél tanulmányoztam a remegő rohamok kórélettanát egy video-elektroencefalográfiai Monitorozó Rendszer segítségével. Az egyik betegnél a remegő mozgások gyakorisága, amelyet a támadások során az elektroencefalográfiára vonatkozó elektromiográfia szennyeződéseként olvastak, szinte ugyanaz volt, mint az esszenciális tremor. A remegő támadások száma csökkent vagy eltűnt mind a négy betegnél, de az egyik enyhe rendellenességeket mutatott a mágneses rezonancia képalkotásban, epilepsziás rokonai voltak, a másik pedig egy lapított sella turcica volt. Bár a korábbi jelentések szerint ezek a mozgások jóindulatúak és szükségtelen vizsgálatokat kell elkerülni, az idegrendszer fejlődésével kapcsolatos probléma jelen lehet a remegő támadásokkal küzdő gyermekeknél.