az immunrendszer rák elleni hatékonyságának javítására irányuló stratégiák fontos újítást jelentenek, mivel a közelmúltbeli figyelem az anti-programozott halálra (PD)-1/PD-ligand 1 (L1) monoklonális antitestekre összpontosított. A klinikai vizsgálatok kimutatták ezen szerek objektív klinikai aktivitását (pl., nivolumab, pembrolizumab) több rosszindulatú daganatok, beleértve a melanoma, a nem-kissejtes tüdőrák, hólyag rák, laphám fej-nyaki rák, vesesejtes rák, petefészek-rák, microsatellite-instabil colorectalis rák, Hodgkin lymphoma. A kifejezés a PD-L1 a tumor mikrokörnyezet úgy tűnik, hogy fontos terápiás tevékenység, a kezdeti vizsgálatok azt javasolta, pozitív PD-L1 daganat kifejezés volt kapcsolódó magasabb válasz árak. A későbbi megfigyelések azonban megkérdőjelezték annak lehetőségét, hogy a PD-L1 expressziót biomarkerként alkalmazzák a betegek terápiára történő kiválasztására, különösen mivel sok beteg PD-L1-negatívnak ítélte a kezelést. Fontos, hogy a PD-L1 meghatározására még nincs végleges vizsgálat, és a PD-L1-pozitív státusra vonatkozó cut-off hivatkozást még nem állapították meg. Különböző antitestekkel és különböző küszöbértékekkel rendelkező immunhisztokémiát alkalmaztak a PD-L1 pozitivitás (1-50%) meghatározására, az egyik küszöbérték egyértelmű fölénye nélkül a másikkal szemben annak meghatározására, hogy mely betegek reagálnak. Ráadásul az a fajta sejt, amelyre a PD-L1 expresszió a legfontosabb, még nem tisztázott, immun infiltrátum sejtek és tumorsejtek egyaránt használják. Összefoglalva, míg a PD-L1 kifejezés gyakran a prediktív tényező kezelés választ, ki kell egészíteni más biomarkerek vagy szövettani jellemzők, mint például a kompozíció, valamint a mennyiségű gyulladásos sejtek a tumor mikrokörnyezet, valamint a funkcionális állapot. A többparaméteres kvantitatív vagy félig kvantitatív algoritmusok hasznos és megbízható eszközökké válhatnak a betegek kiválasztásának irányításához.