a Korai felismerés az elektrokardiogram (EKG) rendellenességek indikatív az akut koszorúér-elzáródás rendkívül fontos, hogy azonosítani jelöltek sürgősségi revascularization. A legtöbb esetben az ST magasság az a megállapítás, amely lehetővé teszi a diagnózis megállapítását. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy a koszorúér elzáródása által érintett területnek megfelelő ST-emelkedés nem következik be, ami késlelteti a reperfúziós kezelést és nagyobb infarktusos területeket.
a bal elülső ereszkedő artéria akut elzáródásának 2 esetét mutatjuk be, nem gyakori, de jellegzetes EKG-mintával.
az első beteg 61 éves férfi volt, akinek nem volt releváns kórtörténete szívbetegségekről, akit a sürgősségi szolgálatok otthon vettek részt akut mellkasi fájdalom miatt. Az első EKG végzett, körülbelül 30perc után fellépő fájdalom, jelzett ST-szegmens depresszió legfeljebb 3 mm-es volt megfigyelhető, miután a J pont, meredek Q és T hullámok a prekordiális vezet V2-V5, 0,5 mm ST emelkedés vezet aVL és aVR, és ST-szegmens depresszió 1 mm-es az alsó vezet (ábra 1a). A beteget a katéterezési laboratóriumba utalták, ahol a bal elülső ereszkedő artéria teljes elzáródását (1b ábra) figyelték meg, fedezet nélkül. A léziót angioplasztikával kezelték, és egy gyógyszer-elutáló stentet helyeztek el. Ugyanezen eljárás során 2, a circumflex artéria és a jobb koszorúér 70% – os elzáródásával járó elváltozást angioplasztikával és stent elhelyezéssel kezeltek (1C ábra). Az eljárás után rögzített EKG (1D ábra) az elülső infarktus kimenetelére jellemző elektromos rendellenességeket mutatott, QS komplexekkel V1-V2-ben, RS ólom V3-ban, tartós ST magasság, negatív T hullám.
A: elektrokardiogram 30perccel a fájdalom megjelenése után; De téli komplexek látható vezet v2-V4. B: a bal elülső ereszkedő artéria elzáródása (nyilak) és a circumflex artéria jelentős szűkülete (árnyékos nyilak). C: koszorúér angiográfia angioplasztika után; megfigyelhető a bal elülső ereszkedő artéria (nyíl) reperfúziója, valamint a circumflex elváltozás a kezelés után (árnyékos nyíl). D: elektrokardiogram az eljárás után; kép az eredmény az elülső infarktus, a Q hullámok vezet V1-V2 és tartós emelkedése az ST szegmens vezet v2-V5, I, aVL.
a második beteg egy 65 éves, kórelőzmény nélküli férfi volt, akit hirtelen mellkasi fájdalom miatt kezeltek. Az első EKG ismét megmutatta ST-szegmens depresszió legfeljebb 3mm után a J pont, minimális Q hullám, veszteség R hullám progresszió, kiemelkedő T hullámok a prekordiális vezet (különösen vezet V2-V3) (ábra 2a). Ebben az esetben az ólom aVR-ben legfeljebb 1,5 mm-es st-emelkedés, az ólom aVL-ben Q-hullám, az alsó vezetékben pedig az ST-szegmens depressziója volt, amely 2 mm-t ért el az ólom II-ben. A sürgősségi koszorúér angiográfia a bal elülső ereszkedő artéria trombotikus elzáródását mutatta (2b ábra), disztális biztosíték kitöltése nélkül. A léziót angioplasztikával kezelték, és egy kábítószer-eluáló stentet helyeztek el (2C.ábra). Az eljárás után rögzített EKG (2D ábra) ismét megmutatta az elülső infarktus tipikus kimenetelét.
A: elektrokardiogram 120perccel a fájdalom kezdete után, De téli komplexekkel a v2-V5 vezetékben (nyilak). B: a bal elülső ereszkedő artéria elzáródása (nyíl). C: a bal elülső ereszkedő artéria Reperfúziója angioplasztika és stent elhelyezés után (nyíl). D: Elektrokardiogram az eljárás után; kép az eredmény az elülső infarktus, a Q hullámok vezet V1-V3, minimális st magasság, T hullám negativitás vezet V1-V5.
Az első leírása ez a szokatlan ST-szegmens depresszió társul egy rendkívül heveny T-hullám volt, több mint 50 évvel ezelőtt a beteg, az utóbbi betegség, angina, valamint az azt követő EKG progresszió az elülső infarktus.1 Azonban volt, De Winter et al2,3, aki jelentette, hogy ez az EKG minta (amely egy upsloping ST-szegmens depresszió után a J pont egy emelkedő lejtés precordial vezet, kiemelkedő pozitív, mind a szimmetrikus T-hullámok, a veszteség az R hullám progresszió, illetve alkalmanként, egyidejű magasság, 1-2mm-vezető aVR) a 2% – os, a betegek egy sor 1532 betegek zárt elülső infarktus, a bal elülső leszálló artéria. Ellentétben az infarktus kezdeti fázisának ismert átmeneti hiperakut t hullámaival, a mintát 1-es átlagban észlelték.5óra a tünetek megjelenése után (esetünkben 30, illetve 120perc a fájdalom megjelenése után). Az ST-emelkedés hiánya az infarktus során gyakori. A revaszkularizáció előtt alkalmazott EKG-kben nem észleltek ST-emelkedést egyik betegünkben sem. Hasonlóképpen, az infarktusos terület a koszorúér reperfúzió után jellegzetesen kiterjedt volt. A leírt változások alapjául szolgáló pontos elektrofiziológiai mechanizmusok nem ismertek.
Bár a legtöbb protokoll kezelésére infarktus hangsúlyozni, ST-eleváció, mint a jelzés a sürgősségi reperfúzió stratégiák, megfelelő képzés az egészségügyi dolgozók van szükség, hogy meg tudják különböztetni az EKG minták lényeg, hogy akut elzáródása vagy kritikus koszorúér-szűkület hiányában ST-eleváció a vezet kapcsolódó érintett területen.4,5 tekintettel az ezen eredmények felismerésének elmulasztásából eredő lehetséges morbiditásra és mortalitásra, e minta ismerete kötelező minden olyan szakember számára, aki mellkasi fájdalomban szenved.