Daniel Goleman ‘s 1995 book’ Emotional Intelligence ‘ introduced a whole new perspective on predicting and analysis employee performance. A szerző, a világ egyik vezető EQ akadémikusa, azt javasolta, hogy sokkal több a sikeres, mint a magas szintű kognitív intelligencia. Goleman azt javasolta, hogy az “érzelmi intelligencia”, amelyet Salovey and Mayer (1989) fejlesztett ki, kétszer olyan fontos, mint a kognitív intelligencia a karrier sikerének előrejelzéséhez, és jelenleg túlságosan nagy hangsúlyt fektettek a munkavállalók teljesítményének hagyományos előrejelzésére. Azt javasolta, hogy az érzelmi intelligencia magas szintje javítsa a munkakapcsolatokat, segítsen a problémamegoldó készségek fejlesztésében, növelje a hatékonyságot és a hatékonyságot, és katalizálja az új stratégiák kidolgozását. Ahelyett, hogy befolyásolnánk a vizsga pontszámait vagy a jelentésírást, az érzelmi intelligencia befolyásolja, hogyan irányítjuk saját érzelmeinket, és hogyan kezeljük a kapcsolatokat. Goleman úgy határozza meg, hogy ” képes azonosítani, értékelni és irányítani az ember saját érzelmeit, mások érzelmeit és csoportjait.”
Goleman kifejlesztette az EQ teljesítményalapú modelljét az érzelmi intelligencia munkavállalói szintjének felmérésére, valamint a javulás területeinek azonosítására. A modell öt összetevőből áll, az alábbiakban.
1. Öntudatosság
magas érzelmi intelligenciával rendelkező egyének a saját gondolataikkal és érzelmeikkel kényelmesek vagyunk, és megértjük, hogyan hatnak másokra. Az érzés megértése és elfogadása gyakran az első lépés annak leküzdéséhez.
2. Önszabályozás
fontos az is, hogy képes legyen irányítani és kezelni az impulzusokat és érzelmeket. Ha meggondolatlanul vagy körültekintés nélkül cselekszik, az hibákhoz vezethet, és gyakran károsíthatja az ügyfelekkel vagy kollégákkal fennálló kapcsolatokat.
3. A belső motiváció
csak pénz vagy anyagi jutalmak vezérlik, Goleman szerint nem előnyös jellemző. A szenvedély, amit csinálsz, sokkal jobb az érzelmi intelligenciád számára. Ez tartós motivációt, egyértelmű döntéshozatalt és a szervezet céljainak jobb megértését eredményezi.
4. Empátia
nemcsak a saját érzelmeidet kell megértened, hanem a mások érzelmeire való megértés és reagálás is fontos. Egy bizonyos hangulat vagy érzelem azonosítása egy kollégától vagy ügyféltől, amelyre reagálva hosszú utat tehet a kapcsolat fejlesztésében.
5. Szociális készség
a szociális készségek nemcsak barátságosak. Goleman úgy írja le őket, mint “céltudatos barátságot”, ami azt jelenti, hogy mindenkit udvariasan és tisztelettel kezelnek, de az egészséges kapcsolatokat ezután személyes és szervezési célokra is felhasználják.
Goleman azt állítja, hogy azok a személyek, akik elfogadják ezeket a jellemzőket, sokkal nagyobb esélyt adnak maguknak a sikerre, mint azok, akik nem. Az egyének azonban nem egyszerűen ezekkel a képességekkel születnek, hanem megtanulhatók. Egymással szinergiában is dolgoznak, ezért mindegyiknek exponenciális hozama van. A szerző azt is hangsúlyozta, hogy a kognitív és érzelmi intelligencia nem ellentétes attitűdök, hanem egyszerűen más tudományágak, amelyeket fejleszteni kell. Ő biztosan nem arra utal, kognitív intelligencia irreleváns, de hogy az érdeklődés kell mozgatni, hogy összpontosítson rájuk egyaránt.
2000-ben Goleman továbbfejlesztette ezt a modellt, négy kulcskategóriára és különböző alkategóriákra összpontosítva. Ezek a kategóriák az önismeret, a társadalmi tudatosság, az önmenedzselés és a kapcsolatkezelés.