I. világháborúSzerkesztés
a brit hadsereg nem alkalmazta széles körben azt a kifejezést, amikor a reguláris hadsereg 1914 augusztusában, nem sokkal az első világháború kitörése után Franciaországba érkezett. A háború kezdetén leggyakrabban használt kifejezések az árokvonalak közötti terület leírására, beleértve a “árkok között” vagy a “vonalak között” kifejezést. A “No man ‘s land”kifejezést először katonai kontextusban használta Ernest Swinton katona és történész a” The Point of View ” című novellájában. Swinton használta a kifejezést a háborús levelezés a nyugati fronton, külön említést a kifejezések tekintetében a faj a tenger végén 1914. Az 1914-es angol-német karácsonyi fegyverszünet a kifejezést közös használatra hozta, majd ezt követően gyakran jelent meg a brit expedíciós haderő tagjainak hivatalos közleményeiben, újságjelentéseiben és személyzeti tudósításaiban.
az első világháborúban egy ember földje gyakran több száz yardtól néhány esetben kevesebb, mint 10 yardig terjedt. Géppuskákkal, aknavetőkkel, tüzérséggel és lövészekkel mindkét oldalon erősen védett, gyakran széles körben cratered volt, és szögesdróttal, kezdetleges rögtönzött aknákkal, valamint holttestekkel és sebesült katonákkal volt tele, akik nem tudtak átjutni a golyók, robbanások és lángok jégesején. A területet néha vegyi fegyverek szennyezték. Az ellenfél lövészárkaiból nyitott volt, és a kemény menet általában lelassította az esetleges előrenyomulást.
nem csak a katonák voltak kénytelenek átlépni senki földjét, amikor előrenyomultak, és ahogy az eset is lehet, amikor visszavonultak, de a támadás után a hordágy hordozóinak be kellett lépniük, hogy behozzák a sebesülteket. Senki földje nem maradt a csatatér rendszeres jellemzője az első világháború végéig, amikor a gépesített fegyverek (azaz tartályok) kevésbé akadályozták a rögzített vonalakat.
Az I. világháborúból származó hatások ma már senki földje sem áll fenn, például a franciaországi Verdunban, ahol a Rouge (vörös zóna) övezet fel nem robbant lőszereket tartalmaz, és arzén, klór és foszgén mérgezi. A zónát teljesen lezárták, és továbbra is túl veszélyesnek tartják a civilek visszatérését: “A területet még mindig nagyon mérgezettnek tekintik, így a francia kormány hatalmas fekete fenyőerdőt ültetett, mint egy élő szarkofág” – kommentálja Alasdair Pinkerton, a londoni Royal Holloway Egyetem kutatója, aki összehasonlította a zónát a csernobili nukleáris katasztrófa helyszínével, hasonlóan egy “konkrét szarkofágba”.
Cold Warredit
a hidegháború idején a “senki földje” egyik példája volt a Vasfüggönyhöz közeli terület. Hivatalosan a terület a keleti blokk országaihoz tartozott, de az egész vasfüggönyön több széles, több száz méter széles, lakatlan földterület volt, amely óratornyokat, aknamezőket, fel nem robbant bombákat és más ilyen törmeléket tartalmazott. A keleti blokk országaiból, akik sikeresen méretezték a határ erődítményeket, még mindig elfoghatják vagy lelőhetik a határőrök az övezetben.
A Kubai Guantánamo-öbölben található amerikai haditengerészeti bázist egy Kaktuszfüggönynek nevezett terület választja el Kubától. 1961 végén a kubai Hadsereg csapatai az Opuntia kaktusz 8 mérföldes (13 km) gátját telepítették a bázist körülvevő 28 kilométeres (17 mi) kerítés északkeleti szakasza mentén, hogy megakadályozzák a Kubából menekülő gazdasági migránsokat az Egyesült Államokba történő áttelepítésben. Ezt nevezték “Kaktuszfüggönynek”, amely az Európai vasfüggönyre és a kelet-ázsiai Bambuszfüggönyre utal. AMERIKAI-Kubai csapatok elhelyezett néhány 55,000 aknák át a senki földjére, ami a második legnagyobb aknamező a világon, a legnagyobb Amerikában. 1996. május 16-án Bill Clinton elnök elrendelte az USA-t. a taposóaknákat el kell távolítani, és mozgás-és hangérzékelőkkel kell helyettesíteni a betolakodók észlelésére. A kubai kormány nem távolította el a megfelelő aknamezőt a határ oldalán.
Izrael–JordanEdit
Az Izrael és Transjordan közötti 1949-es fegyverszüneti megállapodásokat 1949.április 3-án írták alá Rodoszon az ENSZ közvetítésével. A fegyverszüneti vonalakat 1948 novemberében határozták meg. A vonalak között maradt terület, amelyet senki földjének határoztak meg. Ilyen területek voltak Jeruzsálemben a Jeruzsálem és Musrara falainak nyugati és déli részei közötti területen. A Latruntól északra és délre fekvő területet ” senki földjének “is nevezték, mivel 1948-1967-ben sem Izrael, sem Jordánia nem irányította.