jegesmedve nyílt vízben úszik. Fotó: USGS.
a jegesmedvék (Ursus maritimus) hihetetlen távolságokat úszhatnak a zoológiában közzétett új tanulmány szerint, amely a jegesmedvéket rendszeresen 30 mérföld (48 kilométer), egy esetben pedig akár 220 mérföld (354 kilométer) úszással rögzítette. A kutatók úgy vélik, hogy a jegesmedvék képessége az ilyen távolsági Úszások kezelésére segíthet nekik túlélni, mivel a szezonális tengeri jég eltűnik az éghajlatváltozás miatt.
” A déli Beaufort-tengerben a nyári tengeri jégviszonyok jelentősen megváltoztak az elmúlt 20-30 évben, így nyáron és ősszel sokkal több a nyílt víz. Történelmileg, ott nem volt elég nyílt víz a jegesmedvék ebben a régióban, hogy úszni a nagy távolságok megfigyelhető ezekben az elmúlt nyarak extrém tengeri jég visszavonulás” – magyarázza co-author Karen Oakley, az USGS Alaszka Science Center .
Oakley és az Egyesült Államok Geológiai felmérésének (USGS) más tudósai GPS-nyakörvekkel követték nyomon 52 nőstény medvét 2004-től és 2009-től 50 úszást rögzítettek, átlagosan 96 mérföld (154 kilométer) sebességgel. A tudósok bizonyítékot találtak arra is, hogy a kölykök képesek lehetnek túlélni az ilyen úszásokat is. A tíz megfigyelt jegesmedve közül a tudósok rájöttek, hogy hatnak még egy évvel később is voltak kölykei.
“a másik négy kölyökkel rendelkező nősténynél nem tudjuk, hogy elvesztették-e kölykeiket hosszú úszásuk előtt, alatt vagy egy bizonyos ponton” – magyarázza Anthony Pagano vezető szerző.
bár a tanulmány megerősíti, hogy lehetséges, hogy a jegesmedvék úszási odüsszeiákat vállaljanak, nem foglalkozik azzal, hogy mennyi energiát költenek az ilyen Úszások során—ez a kérdés valószínűleg kulcsfontosságú a hosszú távú túlélésükhöz. Ha a medvék túlzott kalóriát költenek epikus úszásokban, akkor egyszerűen éheznek.
mivel a jégmentes évszakok alatt a medvéknek élelem nélkül kell menniük, napi két fontot veszítenek.
A Nature 2010-es tanulmánya azt jósolta, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a következő két évtizedben jelentősen csökken, elegendő jég maradna a jegesmedvék kihalásától. Másrészt, ha a kibocsátás tovább emelkedik, a jegesmedve jelentős kockázatnak lesz kitéve. Már a szezonális jég is gyorsabban visszahúzódik, mint azt sok tudós megjósolta, és teljesen eltűnhet a következő néhány évtizedben.
Az Északi-sarkvidék az éghajlatváltozás frontvonalában van, mivel a hőmérséklet kétszer olyan magas, mint a globális átlag.
Tömege rozmár fogás-bínját, jegesmedve kölyköt halálozási kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz
(09/01/2011) Legutóbbi, példátlan rozmár fogás-bínját, illetve a megnövekedett esetben a hosszú távú úszik a jegesmedvék mutatják, a közvetlen hatások a vadon élő állatok a csökkenő északi-Sarki jégtakaró a klímaváltozás. Ezek a veszélyeztetett fajok az Északi-sarkvidék tengeri fúrásának kilátásával is szembesülnek, miután az Obama-adminisztráció nemrégiben számos tervet hagyott jóvá az olajkutatás előrehaladására. Augusztus 17-én legalább 8000 rozmaringot hurcoltak ki egy alaszkai tengerparton a Chukchi-tenger mentén. Csak egy nappal korábban az amerikai geológiai felmérés bejelentette, hogy elkezdi címkézni a walrusokat az alaszkai Point Lay közelében, hogy megvizsgálja, hogyan befolyásolja a tengeri jég hiánya a fajt.
“Heatwave” sarkvidéki megtizedelő tengeri jég
(07/21/2011) sarkvidéki tengeri jég is megüt egy rekord alacsony a nyár végére miatt a hőmérséklet az Északi-sark, hogy egy meghökkentő 11-14 fok Fahrenheit (6-8 Celsius fok) átlag felett július első felében, jelentések az Országos hó-és jég adatközpont (NSIDC). A tengeri jég mértéke már 2007-ben ezen idő alatt nyomon követhető, ami továbbra is a legalacsonyabb tengeri jégmennyiség rekord éve. A tengeri jég szeptemberben eléri a mélypontját, mielőtt az Északi-sarkvidék télen újjáéledne.
Az igazság a jegesmedvékről és az éghajlatváltozásról
(2011.06.21.) bár a tudósok szerint számtalan fajt fenyeget az éghajlatváltozás, a jegesmedvék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítására irányuló mozgalom globális szimbóluma. Ez talán nem meglepő, hiszen a jegesmedvék jól ismertek a nyilvánosság számára—annak ellenére, hogy egy olyan régióban élnek, amely nagyrészt hiányzik az emberektől—, és nagy benyomást keltenek. Csillogó fehér kabátjuk ellentétben áll halálos képességeikkel: mint a világ legnagyobb szárazföldi ragadozói, képesek egyetlen ütéssel megölni egy pecsétet. Amikor fiatalok, nevetségesen imádnivalóak, de amikor felnőttek, lenyűgöző behemótok. De ez még nem minden. Sok más fajtól eltérően az éghajlatváltozás veszélyeit a jegesmedvékkel kapcsolatban is könnyű megjeleníteni: élőhelyük szó szerint elolvad.
A veszélyeztetett fajokról szóló törvény értelmében a Nemzeti óceáni és légköri hivatal(National Oceanic and Atmospheric Administration) javasolta a szakállas és gyűrűs fókák jegyzékbe vételét a veszélyeztetett fajokról szóló törvény értelmében fenyegetettként. A NOAA kiemeli a sarkvidéki tengeri jég eltűnését és a hótakaró csökkenését, mivel ez a faj legfőbb fenyegetése.
a jeges jég eltűnése “grolar medvéket”, narlugákat hozhat létre; biodiverzitáscsökkenést okozhat
(2010.22.12.) az Artic-óceán olvadása a tengeri emlősök biológiai sokféleségének elvesztését eredményezheti-jelentette be a bnature folyóiratban közzétett új tanulmány, amelyet a Nemzeti óceáni és légköri Szövetség (NOAA), az Alaszkai Egyetem és a Massachusetts-i Egyetem közösen végzett. A tanulmány elsőként vetíti ki, hogy mi történne, ha a fajok a jégveszteség miatt új élőhelyekre kerülnének, ami olyan keresztezésekhez vezetne, mint a” narlugas “és a”grolar bears”.