egy 70 éves férfi, aki nemrég szcintilláló scotoma kialakulását mutatta be. Nem volt korábban migrénes fejfájása, és nem tapasztalta meg a migrénes prodróm vagy aura epizódját eddig.
ez jelentős, vagy egyszerűen csak a késői migrénes prodróm esete? A prodróm után nem tapasztalt fejfájást, de az elmúlt hónapban három különálló epizódja volt a szcintilláló scotoma mintának.
jól nézd meg a klinikai vizsgálatok kapcsolatos ez a feltétel minden korosztály számára, és határozza meg, hogy meg kell vizsgálni a cikcakk mintát, mint több, mint egy egyszerű jelentéktelen migrén prodrome.
a migrénes Prodrome
a nők mintegy 20%-a, a férfiak 10% – a szenved migrénes fejfájásban valamikor az életében, körülbelül fele-kétharmada migrénes támadást szenvedett az előző évben.1 általában két típus létezik:
a migrénes betegek körülbelül egyharmada-fele aurát tapasztal. Jóvoltából: Paul C. Ajamian, O. D.
klasszikus migrén, amelyben a beteg fejfájást megelőzően olyan aurát tapasztal, mint egy szcintilláló scotoma.
gyakori migrén, amelyben nincs prodrome vagy aura, a fejfájás előtt.2
az összes migrénes beteg körülbelül egyharmada-fele aurát vagy prodromot tapasztal. A vizuális mintázat, például a szcintilláló scotoma messze a leggyakoribb prodrome, bár a prodrome szomatoszenzoros is lehet, például fokozott illatképesség.
Egy másik tanulmány megállapította, hogy a migrénben szenvedő betegek gyakrabban panaszkodtak az utóképre, mint a nem migrénes betegek.3 nem volt különbség a klasszikus vagy gyakori migrénes betegek között. Mit jelent ez a vizsga számára? Ha a beteg panaszkodik egy tartós utóképre, miután befejezte az ophthalmoscopy-t, akkor megkérdőjelezheti a beteget a migrénes fejfájás kórtörténetéről.
A Klasszikus migrénben szenvedő egyének a migrén aurák sokféleségét jelentik. Egy németországi tanulmányban a vizuális hallucináció leggyakoribb formája az erődítmény illúziója, amely tipikus cikcakk mintaként jelenik meg. A kutatók ezt a mintát az elsődleges látókéreg orientációs térképeivel reprodukálták, és megállapították, hogy a cikcakk mintázat folytonos ismétlődő jellege tükrözi a vizuális kortikális orientációs térképek sajátos elrendezését.4
kihívást jelentő diagnózis
a migrén diagnózisa gyakran egyszerű, különösen akkor, ha a beteg aurával jelenik meg, amelyet meglehetősen intenzív fejfájás követ. A diagnózis azonban különösen nehéz lehet, ha az aura fejfájás nélkül jelenik meg (acephalic migrénnek nevezik).
további diagnosztikai kihívás: Amikor az aura először fordul elő az 50 év feletti egyéneknél, amikor tartós látótér-veszteség van, vagy ha egyidejű neurológiai eredmények vannak, például pupilla rendellenességek vagy idegpáncélok.2
számos tanulmány arra utal, hogy lehetséges összefüggés áll fenn a migrén (vagy legalábbis a prodróma) és a glaukóma között; rohamok, mint az epilepsziában szenvedő betegeknél; és kompresszió a térfoglaló léziókból.5-7 (a glaukómáról bővebben lásd: glaukóma és Aura: véletlen?).
A kutatások azt is kimutatták, hogy az ischaemia és a gyulladás (mint a temporális arteritisben) a betegek 75% – ánál okozhat látászavart, amely migrénes prodrómot utánoz.8
van-e összefüggés a glaukóma és a migrén között? Az év elején bejelentett tanulmány ezt sugallja. A kutatók 77 olyan beteg glaukómás látótérhibáit vizsgálták, akiknek a kórtörténetében vagy közös migrén vagy klasszikus migrén volt (aurával).11 azt találták, hogy a betegek 62% – ánál glaukómás látótérhibák voltak, elsősorban nazális lépéshiba. Az IOP normál határokon belül volt minden betegnél.
néhány további megállapítás: a glaukómás csoport szignifikánsan idősebb volt, a migrén kialakulásának szignifikánsan magasabb életkorával. Azoknál a betegeknél, akiknél havonta egyszer vagy ritkábban fordult elő migrénes roham, nagyobb volt a glaukómaszerű hibák kialakulásának kockázata. A kutatók azt is észrevették, hogy a fájdalom és a látótér hiányosságai hajlamosak az ipszilaterális fejlődésre.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy összefüggés van a migrén kórélettana, a látótérhibák és a glaukómás optikai neuropathia között. Azt is javasolják, látótér szűrés normál feszültség glaukóma betegeknél migrén.P. M. K.
Egy vizsgálatban, amely a késői szcintilláló scotomát vizsgálta, két beteg tapasztalta a migrén tipikus vizuális aura mintáját, de ezt a vérlemezke mikrotrombi okozta a látókéreg edényeiben. Mindkét beteg 50 éves kor felett volt, és mindkettőnek kórtörténetében rendellenes thrombocyta aggregáció volt. Tekintettel arra, hogy a megnövekedett vérlemezke-aggregáció agyi érrendszeri balesetekkel jár, az 50 éves vagy annál idősebb betegeknek, akiknek a szcintilláló scotoma első megjelenése van, megfelelő hematológiai tesztekkel kell rendelkezniük a lehetséges stroke megelőzése érdekében.9
egy másik vizsgálatban az idősebb betegeknél a scotoma szcintilláló három esetét társították a belső carotis arteria disszekcióval.10 mindhárom betegnél olyan vizuális tünetek jelentkeztek, amelyek hasonlítottak a migrén aurájára, de a scotomák egy része 40 percig tartott.
a szcintilláló scotoma lehet egy belső carotis artéria disszekció megnyilvánulása, vagy egy helyet elfoglaló elváltozás. Ez különösen igaz akkor, amikor a scotoma társul egyéb neurológiai tünetek, beleértve a koponya képe palsies, nystagmus, tanuló szabálytalanságok, kettőslátás, állandó vizuális mező hibák, súlyos fejfájás, a változás, a járás, vagy extraokuláris ideg palsies.2
a szcintilláló scotoma gyakran olyan aura, amely a klasszikus migrénes fejfájás előtt jelentkezik. Ennek ellenére, amikor a betegek ezt a jelenséget jelentik, különösen akkor, ha a megjelenés az élet későbbi szakaszában következik be, más lehetséges okokat is figyelembe kell vennünk.
1. Kaufman DM, Solomon S. migrénes vizuális aurák. Orvosi frissítés a pszichiáterek számára. HospInvest 1992 Május; 14 (3):162-70.
2. Gutteridge IF, Cole BL. Perspectives on migrén: prevalencia és vizuális tünetek Clin Exp Optom 2001 elront;84(2):56-70.
3. De Silva RN. A migrén diagnosztikai jele? J R Soc Med. 2001. június;94 (6): 286-7.
4. Dahlem MD, Engelmann R, Lowel S, Muller SC a migrén aura tükrözi a kortikális szervezetet? Eur J Neurosci 2000 Feb;12(2): 767-70.
5. Panayiotopoulos CP. Elemi vizuális hallucinációk, vakság és fejfájás idiopátiás occipital epilepsziában: differenciálódás a migréntől. J Neurol Neurosurg Psychiatry 1999 Április;66 (4): 536-40.
6. Donnet a, Bartolomei F. migrén vizuális aurával és fényérzékeny epilepsziás rohamokkal. Epilepszia. 1997 szeptember;38 (9): 1032-4.
7. Hupp SL, Kline LB, Corbett JJ. A migrén vizuális zavarai. Surv Oftalmol 1989 Jan-Február;33 (4): 221-36.
8. Caselli RJ, Hunder GG. Az óriássejt (időbeli) arteritis neurológiai szövődményei. Semin Neurol 1994 December;14(4):349-53.
9. Raymond LA, Kranias G, Glueck H, Miller MA. A késői scotoma szcintilláló jelentősége. Surv Oftalmol 1980 Szeptember-Október;25 (2): 107-13.
10. Ramadan NM, Tietjen ge, Levine SR, Welch KM. Szcintilláló scotoma kapcsolódó belső nyaki artéria boncolás: jelentés három esetben. Neurológia 1991 Július; 41 (7): 1084-7.
11. Comoglu S, Yarangulmeli A, Koz OG, et al. Glaukómás látótérhibák migrénben szenvedő betegeknél. J Neurol 2003 Február; 250(2): 201-6.