indonéz (Bahasa Indonézia “indonéz nyelv”) tagja a Malayo-polinéz ága az osztrák nyelvcsalád. A Bahasa Indonézia egy maláj nyelvjárás, amelyet évszázadok óta használnak lingua franca-ként az indonéz szigetvilágban, és amely 1945-ben Indonézia Hollandiától való függetlenségének nyilatkozatával elérte a hivatalos nyelv státuszát. A két nyelv nagyon hasonló a hangrendszerükben, nyelvtanukban és szókincsükben.
státusz
Indonézia törvényes nemzeti nyelve, ahol közel 23 millió ember beszéli. Ez egy második nyelv további 140 millió ember számára (Ethnologue). A legtöbb indonéz kétnyelvű, és sokan jártasak, különböző mértékben, három vagy négy nyelven. Otthon tanulják meg az ország számos helyi nyelvének legalább egyikét, majd később indonéz nyelvet tanulnak az iskolában. Általában az indonéz nyelvet általában nagyobb városi területeken használják,míg a helyi nyelveket szélesebb körben használják a kisvárosokban és 
vidéki területek. Indonézia mellett Hollandiában, a Fülöp-szigeteken, Szaúd-Arábiában, Szingapúrban és az Egyesült Államokban is beszélik a nyelvet (Ethnologue).
Az Indonéz a kormányigazgatás hivatalos nyelve, az oktatás minden szintjén oktatóeszközként szolgál, bár az angol tankönyveket speciális egyetemi kurzusokon használják. Ez az ország tömegmédiájának domináns nyelve. A hazai TV-műsorok teljes egészében indonéz nyelven szólnak, szinte minden külföldi műsort Feliratoznak vagy indonéz nyelvre szinkronizálnak. Emellett az irodalom és a popkultúra nyelve, mint például a TV melodrámák és a komédia, a popregények, a népszerű dalok, a rajzfilmek és a képregények.
dialektusok
Az Indonéz nyelvjárásoknak számos nyelvjárása van a földrajz és a társadalmi státusz alapján.
regionális variációk
ezek a dialektusok többnyire kiejtésben és kisebb mértékben szókincsben különböznek egymástól.
- az Északi nyelvjárást malájul, Malajziában, Szingapúrban és Bruneiben beszélik.
- a déli nyelvjárást Indonéziában beszélik. Ez tovább oszlik nyugati és keleti fajták, amelyek viszont számos regionális nyelvjárások.
- a nyugati fajtát Szumátra, Borneó, Jáva, Bali, Lombok, Sumbawa és Sulawesi nagy része beszéli.
- a keleti változat Sulawesi északi részén, a Maluku-szigeteken, Floresben, Timorban és Nyugat-Új-Guineában szólal meg.
társadalmi regiszterek
a formális és informális regiszterek közötti jelentős különbségek jellemzik.
- a hivatalos regisztert nyilvános beszédekben, formális írásokban és oktatási beállításokban használják. Ezt a szanszkrit, arab és más idegen nyelvek nagyszámú kölcsönzése jellemzi.
- az informális regisztert mindennapi beszélgetésekben használják. A helyi nyelvekből származó jelentős számú kölcsönzés jellemzi.
- Az Indonéz szabvány a Jakartában, Indonézia fővárosában beszélt nyelv formális változatosságán alapul.
szerkezet
hangrendszer
Az Indonéz hangrendszer hasonló Malájéhoz.
magánhangzók
Az Indonéz hat magánhangzó fonémával rendelkezik, azaz olyan hangokkal, amelyek különbséget tehetnek a szó jelentésében.
| Close |
i
|
u
|
|
| Mid |
e
|
ə
|
o
|
| Open |
a
|
- /ə / = a in about.
Consonants
The consonant system of Indonesian is fairly simple. A natív szavak szótagjai nem rendelkeznek mássalhangzó-klaszterekkel, jellemzően opcionális mássalhangzóból + magánhangzóból vagy magánhangzóból + magánhangzóból állnak. A Loanwords gyakran tartalmaz mássalhangzó klasztereket, például struktur “struktúrát”.
az alábbi táblázat Az Indonéz mássalhangzó fonémáit mutatja. A zárójelben lévő mássalhangzók kizárólag kölcsönzött szavakban fordulnak elő.
| Labio-dental |
Dental/Alveolar
|
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Stops | voiceless |
p
|
t
|
k
|
ʔ
|
||
| voiced |
b
|
d
|
g
|
||||
| Fricatives | voiceless |
(f)
|
s
|
(ʃ)
|
(x)
|
h
|
|
| voiced |
(v)
|
(z)
|
xx | ||||
| Affricates | voiceless |
tʃ
|
xxx | ||||
| voiced |
dʒ
|
||||||
| Nasals |
m
|
n
|
ɲ
|
ŋ
|
|||
| Laterals |
l
|
||||||
| Trill |
r
|
||||||
| Approximants |
w
|
.xxx |
j
|
||||
- /ʔ/ = hang között a magánhangzók ó-ó
- /ʃ/ = sh shop,
- /tʃ/ = ch chop
- /dʒ/ = j munkát
- /x/ nem azonos az angol
- /ɲ/ = első n a kanyon
- /ŋ/ = ng a dal
Stressz
a Stressz nem tesz megkülönböztetést szó, jelentése óta rendszeresen esik az utolsó előtti (a jövő a múlt) szótag a szó.
nyelvtan
Az Indonéz nyelvtan számos jellemzővel rendelkezik, amelyek közösek más malajo-polinéz nyelvekkel.
főnevek
- főnevek száma, neme vagy definíciója nem szerepel. Ezeket a kategóriákat általában a kontextusból következtetik, kivéve, ha fontos különbséget kell tenni. A pluralitást például egy főnév újragondolásával lehet közvetíteni, pl.: babi ‘pig’, babi-babi ‘sertés’, orang ‘személy’, orang-orang ’ember’.
- Definiteness lehet ábrázolni egy demonstratív névmás, például., babi itu ‘the, that, those pigs’. A meghatározhatatlanságot a satu ” one “szám jelzi, rövidítve se -, például sebuah rumah “a house”.
- az olyan szavak, mint a “férfi” vagy a “nő”, felhasználhatók a nem jelzésére. Például az adik mindkét nem testvéreire utal. A férfi nem jelzésére melléknevet használnak, például az adik laki-laki jelentése “férfi testvér”.
- Quantifiers általában áll egy szám, majd egy osztályozó. Több tucat osztályozó volt a klasszikus Malájban, például butir kis kerek tárgyakhoz, batang botszerű tárgyakhoz stb. A modern Indonéziában azonban csak három számszerűsítő létezik, nevezetesen a buah “gyümölcs” az élettelen főnevekhez, az ékor “farok” az animált nem emberi főnevekhez, az orang “személy” pedig az emberi főnevekhez.
névmások
Az Indonéz névmásokban gazdag.
- személyes névmások vannak jelölve személy.
- a legtöbb névmást a megszokás és a formalitás jellemzi.
- van egy befogadó 1. személy többes névmás, azaz egy, amely magában foglalja a címzettet, valamint egy exkluzív 2.személy névmás, azaz olyan, amely kizárja a címzettet.
- minden formai helyzetben a 2.személynév helyett személyes neveket, rokonsági kifejezéseket vagy címeket használnak.
igék
- igék nem jelölt személy vagy feszült. Ezeket a kategóriákat vagy kontextusból vonják le, vagy határozószavakkal, időszavakkal vagy záradékokkal fejezik ki.
- van egy háromirányú szempont különbséget tett, akció megkezdődött, de nem fejeződött be, akció nem fejeződött be. Ezeket a megkülönböztetéseket speciális jelölők képviselik.
- a hangot és a tranzitivitást jelölések jelölik.
- a hangulatot határozószók vagy más kiegészítő szavak fejezik ki.
Word order
Az indonéz nyelvű semleges szórend tárgy-ige-objektum. A hangsúlytól és stílustól függően azonban más szómegrendelések is lehetségesek. Például a mondat fókuszát képező szavak (a legfontosabb vagy új információkat tartalmazó mondat egy része) általában kezdeti helyzetben jelennek meg. A módosítók általában az általuk módosított főnevet követik. A számszerűsítők általában megelőzik a főneveket.
szókincs
Az indonéz szavak túlnyomó többsége Osztrák eredetű. Indonéz részvények több mint 80% – a szókincs Standard maláj. A legtöbb natív indonéz szó két szótagból áll. A szavakat többnyire derivációval alakítják ki, körülbelül 25 derivációs toldalékra támaszkodva. A reduplikáció is nagyon gyakori, például a duda “ló”, a kuda-kuda “fűrész ló”. Számos kölcsönfelvétel található arab, szanszkrit, portugál, holland, egyes Kínai nyelvjárásokból, újabban pedig angol nyelvből. Íme néhány példa:
|
Indonéz szó |
Forrás hitelfelvétel |
|---|---|
| bendera | portugál bandera ‘flag’ |
| bihun | Bíróságok (Perc) bi-hun ‘rizs ünnepi ételek’ |
| dunia | arab dunya ‘világ’ |
| buku | angol könyv |
| guru | Szanszkrit guru ‘tanár’ |
| kuda | Hindi kudh ‘ló’ |
az Alábbiakban néhány alapvető szavak phrases in Indonesian.
| Good morning. | Selamat pagi. |
| Good bye | Selamat tinggal. |
| Please. | Silakan. |
| Thank you. | Terima kasih. |
| Excuse me. | Maaf. |
| I am sorry. | Maafkan saya. |
| Yes. | Ya. |
| No. | Tidak. |
| Man | Orang |
| nő | Wanita |
Az Indonéz számok 1-10.
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
satu
|
dua
|
tiga
|
empat
|
lima
|
szabo
|
tujuh
|
delapan
|
sembilan
|
sepuluh
|
a legkorábbi ismert feliratok Malájban, a Szumátra szigetén találhatók, AD 683-ra nyúlnak vissza. Az indiai Brāhmī szkript egyik változata, a Pallava script írta őket, és tartalmazta a katonai expedíciók és törvények beszámolóit. Amikor az Iszlám megérkezett Délkelet-Ázsiában a 14. században, módosított formája az arab script néven Jawi script, fogadták írásban maláj. A forgatókönyvet a 20. század első negyedévéig használták Indonéziában, az 1950-es évekig Malajziában. Jawit a Latin ábécé váltotta fel a 17. században a holland és a brit gyarmati uralom alatt. A Jawi szkriptet ma is használják Brunei két hivatalos forgatókönyvének egyikeként, valamint Malajziában, Indonéziában és Szingapúrban, különösen vallási kontextusban.
Az Indonéz ortográfia számos reformon ment keresztül. Az első 1947-ben volt a függetlenség idején. 1972-ben egy helyesírási reform megszüntette a holland nyelveken alapuló helyesírások egy részét. Például oe lett u (Soeharto lett Suharto).
vessen egy pillantást az indonéz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkére.
Pasal 1
semua manusia dilahirkan bebas dan samarata dari segi kemuliaan dan hak-hak. Mereka mempunyai pemikiran dan perasaan hati dan hendaklah bertindak di antara satu sama lain dengan semangat persaudaraan.
1. Cikk
minden ember szabad és egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Okkal és lelkiismerettel vannak felruházva, és a testvériség szellemében kell egymás felé cselekedniük.
tudta?
angol kölcsönzött számos szót Maláj (Indonéz).
| ámokfutó | a Maláj amuk ‘támadó dühösen’ |
| bambusz | valószínűleg a Maláj samambu |
| batik | a Maláj mbatik ‘írás, rajz’ |
| gecko | a Maláj gekoq, esetleg imitatív a zaj által a gyíkot |
| a tarka | renderelés a Maláj szó ginggang ‘csíkos’ |
| orángután | a Maláj orángután utan, világít. az ember az erdőbe’, a orángután ’ember’+ utan, hutan ‘erdő, vad’ |
| rattan | a Maláj rotan |
| szágó | a Maláj sagu, a név a pálmafa, amelyből előállított |
| szarongot | a Maláj sarung ‘köpeny, amely’ |