a világ összes étkezési tojásának mintegy 10% – a fürjből származik, húsuk pedig a globális baromfitermelés mintegy 0,2% – át teszi ki. A hús – és tojástermelésben részt vevő hazai fürjállomány az összes termelő madár mintegy 11,8 százalékát teszi ki, a tojótyúkok után a második helyet foglalja el. Kína, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Brazília, az USA és Japán a fürjtenyésztés globális vezető országai. Kortárs háziasított japán fürj, széles körben használják a mezőgazdasági gyakorlatban, származnak vad japán fajták (C. japonica). A vadon élő ázsiai fürj hasonló a közönséges fürjhöz (Coturnix coturnix), és egészen a közelmúltig alfajaként (Coturnix coturnix japonica) fogadták el. A tudományos irodalomban számos hazai fürj név áll rendelkezésre, így az olvasók könnyen összezavarodhatnak arról, hogy melyik faj valójában – vad, háziasított vagy közönséges fürj. A nevek összetévesztésének elkerülése és a háziasításból eredő változások hangsúlyozása érdekében a “házi fürj” kifejezés és annak megfelelő Latin neve, a coturnix japonica domestica megfelelőbb. Az EU jogi keretén belül a hazai fürjeket más hazai szárnyasfajokkal párhuzamosan kell felvenni.