Bevezetés
a fenntartható fejlődés kifejezés jól használt, és valószínűleg sok ember számára ismerős a tudományos életen belül és azon kívül, természetesen a világ fejlettebb részein. Ez egy olyan kifejezés, amellyel az arénákban találkozunk, kezdve az ajtó-lépés újrahasznosítási kezdeményezésektől a globális biztonsági kérdések média magyarázatáig. Az emberi földrajzon belül tájékoztatja az Egyesült Királyság városaiban a társadalmi kirekesztéstől az afrikai vidéki környezeti átalakulások eredményéig terjedő kutatásokat. Néhányan úgy vélik, hogy nincs olyan releváns tudomány, mint a földrajz, amely hozzájárulna a fenntartható fejlődés vitáihoz, mivel képes feleségül venni a környezet tudományát a gazdasági, politikai és kulturális változások, azaz a fejlődés megértésével. A fenntartható fejlődésre való törekvés ma már a szervezetek és intézmények legfontosabb politikai célkitűzése a közélet minden területén, valamint a fenntartható fejlődés tudományos és gyakorlati vizsgálatának területe változatos és bővülő.
általánosan elismert tény, hogy az 1987-ben megjelent, a környezetvédelmi és fejlesztési Világbizottság (más néven Brundtland Bizottság) jelentése sokat tett azért, hogy a “fenntartható fejlődés” kifejezést a köztudatba és a közbeszédbe terelje. Ez a bizottság által meghatározott, az Egyesült Nemzetek szervezete (ENSZ), mely az emberek levonni a tagállamok, mind a fejlettebb vagy kevésbé fejlett világból azzal vádolták, hogy azonosítása a hosszú távú környezeti stratégiák a nemzetközi közösség. A kifejezés legszélesebb körben idézett kifejezésévé vált a fenntartható fejlődés meghatározása, mint “olyan fejlesztés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk saját igényeinek kielégítését”. Az alapvető elképzelés, hogy a fejlődés ma nem lehet rovására, hogy a jövőben talált széles körben hűséget.
a kifejezés Mint a fenntartható fejlődés eléri mindkét tovább a mindennapi életünkben válik kötött ki, egyre nagyobb mozgások, a modern világ, a tudomány, s a szakemberek egyre inkább tisztában van, hogy az tükrözze kritikusan az alapvető elvek tokozott belül a kifejezés, ahogy fejlődik. Ezenkívül alapos vizsgálat szükséges arra vonatkozóan, hogy mit próbál elérni, és hogy a fenntartható fejlődés nevében hogyan foglalja magában a folyamatban lévő többszörös és gyakran versengő menetrendeket, valamint hogyan értelmezi a változásokat a dinamikus helyi és globális kontextusban. E célból ez a felülvizsgálat lényeges részletességgel szolgál a fenntartható fejlődés fogalmának eredetére és fejlesztésére, valamint arra, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztési folyamatok és azok eredményeinek összetett egymásrautaltsága miként tárul fel a fenntartható fejlődés érdekében.
A fenntartható fejlődés fogalmát szerzett bizonyos fokú hírhedtté, beleértve a ‘csúszós természet’ (a többszörös fogalmak, hogy van), a kétértelműséget (a különböző értelmezések, hogy az áramlás azok a meghatározások), valamint annak alapvetően önellentmondás karakter (a javasolt ellenzék a kettő között tokozott értelemben). Ez a felülvizsgálat számos olyan keretrendszert részletez, amelyeket a fogalomhoz kapcsolódó sokszínűség és dinamizmus kezelésére továbbítottak, és rámutat a vizsgálat területén jelenleg is zajló főbb megosztottságokra. Egyesek számára az a mód, ahogyan a fenntartható fejlődés fogalmát oly sokszor újradefiniálták, és a társadalom–környezet kapcsolatok oly sok aspektusával kapcsolatban aláássa annak hasznosságát. Mások számára ez a contestations át az irányt, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a jövőben (a viszály, a modern politika), hogy az anyag a fenntartható fejlődés, s mint ilyen, a segédprogram a gondolat rejlik éppen a vita kompromisszummal, hogy ez kihívást jelent a kutatók, a szakemberek, hogy vegyenek részt.
A fenntartható fejlődés eredetének megértésében különösen fontosnak tartják a két külön irodalmat, a környezetvédelmet és a fejlődést. A “fenntartható fejlődés” kifejezés első használata elismerten az 1980-as természetvédelmi Világstratégiában szerepel, amelyet a Természetvédelmi és Természeti Erőforrások nemzetközi Uniója dolgozott ki. Ez az első alkalom, fejlesztés továbbították, mint egy eszköz elérése megőrzése hozza a két irodalom közelebb egymáshoz. Az 1980-as évek azonban úgy értendők, hogy mind a fejlődés elméletében, mind gyakorlatában a “zsákutca” korszak volt. A korábbi elméletek felfordultak, és úgy tűnt, hogy kevés magyarázatot adnak a fejlődés és az elmaradottság jelenlegi tapasztalataira (nem is beszélve a jövőről). Ez volt az az időszak is, amikor a helyszíni “fejlődés” kudarcai egyre nyilvánvalóbbak voltak, beleértve a növekvő adósságválság környezeti hatásait és a megoldásra alkalmazott megoldásokat.
a huszonegyedik század első éveinek globalizált korszakában a környezetvédelmet virágzónak tekintik, különösen mivel alkalmazkodott a változó tudományos bizonyítékokhoz, és tájékoztatták a kapcsolódó társadalmi mozgalmak, például az ökofeminizmus elképzeléseiről. Ugyanakkor megállapítható, hogy a diskurzusok továbbra is uralja a környezeti fenntarthatóság problémája van, a munka, a geográfus bizonyul fontos forgalomba emberi igények, jogok több központi ezekbe a napirendjét. Viszont, fejlesztési tanulmányok (- fejlesztési földrajz) tekinthető túllépett a zsákutcából, hogy jellemzi az élénk vita, amelyen belül a környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóság egy központi tartozik. Míg ez a felülvizsgálat bizonyítja a jelentős munka, geográfus, különösen a feltárása a nexus a szegénység–környezet kapcsolatok, ott továbbra is aggodalomra ad okot, hogy milyen messze van ez a munka hatással az irodalom, a gyakorlatok a fenntartható fejlődés.
az egyik módja annak, hogy a fenntartható fejlődés ma már korszerűnek tekinthető, a világ számos nagy intézményének, köztük az ENSZ-nek és a Világbanknak (WB) elsődleges politikai célja. Különösen a szegénység enyhítésének új megközelítéseit tekintik jelenleg egy új és kiváló tekercsnek. Ez a felülvizsgálat azt elemzi, hogy ez a konszenzus hogyan alakult ki, és megvizsgálja, hogy az abból származó szakpolitikai előírások hogyan keresztezik a helyi és globális környezetvédelmi menetrendeket.
a fenntartható fejlődés eszméjének és gyakorlatának megvitatása központilag a Föld és lakói kapcsolatainak jövőjével, valamint a földrajztudósok régóta fennálló hagyományos gondjait jelentő politikai kihívásokkal foglalkozik. Ez a felülvizsgálat figyelembe veszi az emberi földrajz hozzájárulását a fenntartható fejlődés eredendően politikai és konfliktusos törekvéseinek feltárásában, különösen a politikai ökológián belüli munka révén.