Bevezetés A Könyv Ef

I. SZERZŐ: Pál Apostol

A. Külső Bizonyíték: Minden hagyomány úgy levele, mint Pauline, amíg ez volt az első vitatta Erasmus (tizenötödik század), majd később a tizennyolcadik-huszadik századi kritikusok. Ez a hagyomány vitathatatlan egyhangúsága

1. Marcion beleírta kánonjába, bár Laodiceusok (C. AD 140)cím alatt 2

2. Ez volt a Muratori kánon alatt leveleit Pál (c. AD 180)

3. Pál leveleiben a legkorábbi bizonyítékok a Latin és a szír változat

4. Valószínűleg megelőzte a Levele Kelemen, Róma, hogy a Corinthians (AD-95), mert a fejlesztési thought3

B. Belső Bizonyíték: Bár később a kritikusok, mint például az Erasmus (tizenötödik század), valamint a tizennyolcadik-huszadik századi tudósok megkérdőjelezték, Pauline hitelesség át belső evidence4, ezek az érvek alapos válaszokat,5 nem írják felül a külső bizonyíték

1. Önkövetelések: A szerző Ef azt állítja, hogy Pál apostol a személyes tudás az olvasók:

a. A szerző azt állítja, hogy Pál a megnyitóbeszéd ugyanúgy, mint a Galata, 2 Korinthus, valamint Kol 1:1

b. A szerző azt állítja, hogy Pál a test a levél 3:1 csakúgy, mint a 2 Korinthus 10:1; Galata 5:2, Kolossé 1:23, 1 Thesszalonika 2:18; Filemon 9.

c. a levél bővelkedik nyilatkozatok az első személy

d. a szerző leírja magát, mint aki személyesen hallott az olvasók (1:15), aki köszönetet mond az Úrnak értük (1:16), aki egy foglyot Krisztus Jézus (3:1; 6:1), kapott egy titokzatos Istentől (3:3ff), isteni volt kinevezett minisztérium (3:7), jelenleg szenved (3:13), nem lép közbe az olvasók (3:14ff), megerősíti, az olvasók, hogy szükség van egy új gondolkodásmód, valamint élő ellen egy Zsidó háttér (14:17-tel), értelmezi a rejtély (5:32), a fellebbezést az ima a nevében (16:19-20), majd arra a következtetésre jutott, hogy személyes megszólítás (6:21-22)

2. Pauline szerkezete: a levél különböző affinitások Pál többi epistles:

A. Pauline szekvencia: megnyitó köszöntés, Hálaadás, doktrinális kiállítás, etikai buzdítások, záró köszöntések és áldás

b. a korábbi teológiai érvekre vonatkozó erkölcsi fellebbezések alapja szerves része az apostol problémákhoz való megközelítésének

3. Pauline Nyelvi, Irodalmi Affinitást: Hasonlóság a szavak, szókincs, stílus támogatás Pauline szerzőség

a. Sok a szavak gyakori ez a levél, illetve egyéb Pauline leveleket, amelyek szintén nem található a NT

b. A szókincs közel korábban Pauline betűk

c. Az efézusiak Pauline tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például a paradox antitézisek (6:15,20), az OT ingyenes idézései(1:22; 2:13,17; 4:25; 5:2; 6:1-3; vö. 1 kr. 3:9)

d. feltűnő hasonlóságok léteznek az Efézusok és a Kolosszéiak között (amit kevés modern tudós kételkedik), ezért az Efézusiak is Pauline-nak tűnnek

4. Teológiai Affinitást: Ezt a levelet már az úgynevezett korona Paulinism miatt a gazdag Pauline teológia:

a. Bár az “Egyház” egy új súlypontok a levelet, egyértelmű háttérben Pauline teológia

b. Isten dicsőséges (1:17), erős (1:19ff), és irgalmas (2:4FF)

c. a hívő “Krisztusban” (1: 3,10,11 stb.)

d. a keresztnek összeegyeztethető értéke van (2:13ff)

e. a Szentlélek hasonló szolgálattal rendelkezik(2:18; 3:5; 4:1FF, 30; 5:18)

f. Isten tanácsa eleve (1:5FF)

5. Történelmi adatok: a bizonyítékok itt inkább negatívak, mint pozitívak:

a. Jeruzsálem bukásáról nincs említés, annak ellenére, hogy a zsidók és a pogányok közötti elválasztó falat elpusztítják

b. nincs említés a hívők üldözéséről

c. Nincs említés egyházi szervezet

II. DESTINATION: valószínűleg Efézus, de egy körlevél is lehetséges, hogy az egyházak Kis-Ázsia Efézus, mint az elsődleges egyház címzett

A. hagyomány átadta a levelet, mint az egyik küldött az efézusi egyház

1. Az ötvös kivételével minden ismert kéziratban van εν Εθέσῳ (1:1)

2. A ” A szenteknek, akik …”mindig egy helynév követi a párhuzamos szakaszokban (vö. Rom. 1:7; 1Kor. 1:2; 2Kor. 1: 1; Phil. 1:1)

3. Úgy tűnik, hogy Pál egy bizonyos embercsoportot szem előtt tart (1:15ff; 6:22)

4. Talán a wordsν Εθέσῳ szavakat néhány kézirat elején törölték annak érdekében, hogy a levél más egyházakban használható legyen. Nyilvánvalóan ez történt a rómaiak könyvével a G (kilencedik század), az 1908 (tizenegyedik század) és az 1739-es “Rómában” a rómaiak 1:7

5. Ha Pál azt akarta, hogy ezt a levelet elküldjék több város egyházainak, miért nem mondta ezt, mint a Galácia 1:2-ben?

6. A levél címe, ΠΡΟΣ ΕΦΕΣΙΟΥΣ (“Az Efézusokhoz”) az összes görög kézirathoz kapcsolódik, annak ellenére, hogy 1:1-ben nem állapodnak meg

B. A Modern kritika erősen vitatta Efézust rendeltetési helyként:

1. A ἐν Εθέσῳ szavak nincsenek a legjobb Alexandriai kéziratokban (P46,, א, b),

2. A levél személytelen hangot ad, amely nem tükrözi Pál írását az Efézusiaknak, akiket olyan jól ismert(1:15; 3:2; 4:21)
még az áldás személytelen, mivel nem “neked”, hanem a “testvéreknek” és “mindazoknak” szól (6:23,24)
nem beszélve az egyének az egyház szokatlan tekintettel arra, hogy Pál szolgált az Efézusok három évig (ApCsel 19: 1–20:5), és kialakult egy szoros kapcsolatot a vének (ApCsel 20:17-38)

3. Úgy tűnik, hogy a ἐν εθέσσ szavakat kihagyták Marcion szövegéből, mivel úgy vélte, hogy a Laodikeaiaknak címezték, nem az Efézusiaknak
, hanem marcionnak csak a levél egy része volt bevezetés nélkül, ezért az írás csak a Kolosszé 4:16 tippje volt.

C. lehetséges magyarázatok:

1. Üres hely: lehetséges, hogy Pál üres helyet hagyott az eredeti kéziratokban, amelyet minden egyház kitöltött, amikor elolvasta. Ez az öt kéziratok a “efézusban” másolatok az eredeti
Azonban nincs párhuzam, ez az ókori irodalom
ez Azonban nem magyarázza, hogy miért az összes többi kézirat, amely túlélte a “efézusban” inkább, mint néhány más helyen megjegyezte,
Az üres lehet, hogy több értelme van, ha a hu nem is hiányzik

2. Körlevél: Pál körkörös levélként írta a levelet Ázsia minden egyházának, de az Efézusiaknak írt levélként már korán ismertté vált, mert Efézus volt Ázsia fővárosa. Ezért a korai írástudók egészül ki “efézusban” a text7
Azonban Pál nem tartalmaz üdvözlő általános fajta, mint a Kol
ha Azonban külön példányban készült, minden templom, miért az írnok nem töltse ki a templom neve?

3. Efézusra: A levelet az Efézusiaknak írták, és azoknak címezték, annak ellenére, hogy Pál olyan formában írta, amely más egyházak számára is alkalmassá tenné. Ez volt a célja, hogy el kell juttatni, s mivel volt egy pár írástudók el kell hagyni a “efézusban”, mint valami is a Rómaiak
Az enciklika jellege levele lehet figyelembe, miért sürgette Pál a Kol, hogy “olvasd el a levelet a Laodiceai” (Kol. 4:16)
Ezért lehetséges, hogy a három Alexandriai görög kézirat nem tartalmazza a legjobb olvasási, a következő okok miatt:

a. Az összes verziót tartalmazza a szavak kivétel nélkül

b. A földrajzi megoszlása a legtöbb görög kéziratok, amelyek tartalmazzák a “efézusban” széles

c. Nem kéziratok ezt a levelet említi bármely más város helyen Ephesus

d. Nem kéziratok csak a szót, hogy “a”, majd egy szóköz beszúrásához a városok neve

e. “Az Efézus” megjelenik az összes kéziratok ez a levele

f. A levelet Pál írta, hogy az egyházak közé a célok

g. A korai egyházatyák Irenaeus, Alexandriai Kelemen, valamint Tertullianus mind megértette, hogy a levelet a Ephesians8

h. A hiánya nevek:

1) Talán Pál nem kíván egyetlen bizonyos személyek ebben a rövid levelet, mivel tudta, hogy sok

2) Ha a levél is kör alakú, Paul hagyta volna konkrét Efezusi név kedvéért fontos, hogy az olvasók a Laodiceai, valamint Colosse

III. DÁTUM, HELY: HIRDETÉS 60-62 során Pál első Római szabadságvesztés

A., Mivel Kelemen, Róma cites Ef kell kelt korábbi, mint a HIRDETÉS 95

B. Paul azonosítja magát, mint egy fogoly abban az időben az írás Efézus (3:1; 4:1; 6:20)

C. lehetséges, hogy Pál írhatta a levelet, amikor bebörtönözték a Caesarea9 (Apcsel 24:27, HIRDETÉS 57-59), vagy Rómában (Apcsel 28:30, HIRDETÉS 60-62)

D. Korai Pál első Római szabadságvesztés úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb, amikor azt írta Ef:

1. Úgy gondolják, hogy Pál a Római bebörtönzés idején írta a “börtön Epistles” nevű epistles csoportot:10

A. Ephesians

b. Filippi (1:7)

c. Kolossé (4:10)

d. Philemon (9)

2. Az efézusiakat ebben az időszakban helyezik el, mivel szoros kapcsolatban áll a Kolosszé-Filemonnal, és valószínű, hogy Tikhikusz mindkét betűt (Eph. 6:21-22; 4:7-9)

3. Az efézusiak nem utalnak arra, hogy Pál kiszabadult volna a börtönből, mint ahogy Filippi (1:19-26) és Filemon (22) sem; ezért valószínűleg a tartózkodásának korai részében, vagy AD 60 körül íródott.

E. Pál római szabadon bocsátását követően:

1. Utazott

2. Írt 1 Timothy and Titus

3. Pált Rómában ismét letartóztatták

4. Pál írt 2 Timothy

5. Pál Rómában mártírhalált halt

IV. Efézus leírása:

A. A Római Birodalom vezető központja

B. Pál kétszer látogatott Efézusba:

1. Pál rövid idő alatt meglátogatta Efézust Antiókhiában második misszionáriusi útjáról (ApCsel 18:19-22)

2. Pál három évig Efézusban tartózkodott harmadik misszionáriusi útján (ApCsel 20:31)

C. míg Pál Efézusban volt harmadik misszionáriusi útján, számos figyelemre méltó dolog történt:

1. Pál mintegy tizenkettőt keresztelt Keresztelő János követői közül (ApCsel 19:1-7)

2. Pál megbeszéléseket folytatott a Tyrannus-teremben (ApCsel 19:8-10)

3. Pál szokatlan csodákat tett (ApCsel 19: 11-12)

4. Pál ördögűzést hajtott végre (ApCsel 19:13-16)

5. A varázslókat átalakították (ApCsel 19:17-20)

6. Pál a templomi munkások által fenyegetett városi lázadás része volt (ApCsel 19:23-41)

7. Pál búcsúbeszédet adott az efézusi vezetőknek Milétosz városában (ApCsel 20:13-34)

V. az EFÉZUSIAK könyve

A. A Könyvben nincs különösebb probléma, ellentétben Pál sok más betűjével

B. Néhányan azt javasolják, hogy Pál idő a szabadságvesztés lehetővé tette számára, hogy dolgozzon ki egy “magasztos Krisztológia, magas értékelését, a jogosultságok, a hívők Krisztusban”11

C. Hoehner megérti, hogy “szeretet”, hogy az a kérdés, hogy kell-hangsúlyozta a szentek efézusban, mert annak ellenére, hogy a templom sikerült, hogy a hamis tanítók (cf. ApCsel 20: 29-30 a Jelenések 2:2-vel), elvesztették “Krisztus iránti első szeretetük vibrálását” (jel. 2: 4) és más szenteket (vö. szintén 1 Tim. 1:5) 12

1. Az 1–3. fejezet teológiája arra összpontosít, hogy az Efézusoknak növelniük kell az Isten szeretetére vonatkozó tudatosságukat, hogy utánozzák azt Isten dicsőségére

2. A 4 — 6. fejezetek alkalmazása az egymás iránti szeretet sajátos kifejezése, tekintettel Isten szeretetére

D. Pál arra ösztönzi az egyházat, hogy tartsa fenn az egység helyzetét:13

1. Az efézusi teológia középpontjában Isten rendelkezése áll, amely az egyház egységéhez vezet

2. Pál azt írja, hogy ösztönözze az Efézus, hogy továbbra is a unity keresztül, engedelmesség, szeretet, lelki hadviselés

1 Nagy, hogy mi következik, átvéve Donald Guthrie, Újszövetségi Bevezetés, pp. 479-521, T. K. Abbott, Kritikus, valamint Exegetical Kommentár a Levelek, hogy az Efézus a Kol, ICC, pp. i-xxiii, Harold W. Hoehner, “Efézusok,” a BKC, PP. 612-614, Brevard S. Childs, az Újszövetség, mint kánon: Bevezetés, PP.311-328.

2 Ez teszi Pauline eredete vitathatatlan ebben az időben, mivel Marcion elismerik csak Pál, mint amelynek hatóság.

3 Lásd Abbott egy alaposabb vita az egyházatyák (Ephesians, pp. ix-xiii).

4 Guthrie, NTI, PP. 482-490; Abbott, Ephesians, pp. xiii-xxix.

5 Guthrie, NTI, 490-507. o.

6 Az öt P46, χ*, B * 424c, 1739, valamint a Basil által említett kéziratok és az Origen által használt szöveg (lásd Bruce M. Metzger, szöveges kommentár az Újszövetségről, 601. o.; T. K. Abbott, Efézusok, pp. iff).

7 Lásd Abbott a teljes vita a hipotézis (Ephesians, pp. i-ix).

8 Adv. Haer. 5.2.36; Stom. 6, 65; Adv.Marc. 5.11.17.

9 a császármetszés eredetének megvitatására lásd Abbott, Ephesians, pp. xxix-xxxi.

10 Ez a bebörtönzés valójában egy olyan időszak volt, amikor Pált bérelt helyiségekben őrizték (ApCsel 28:30). Ezért ezeket a leveleket “házi őrizetnek”is nevezhetjük.

11 Guthrie, NTI, 515. o. Lásd még A. Skevington Wood, “Efézusiak” a Expositor Biblia kommentár, p. 17.

12.

13 a maga módján Childs megerősíti ugyanazt a fajta fókuszt,de hangsúlyozza, hogy Pál A keresztények új generációját látja. Mint írja, “Pál azt akarja, hogy A keresztények új generációja megértse Isten jelenlegi hatalomgyakorlásának természetét az életükben az isteni cél szerint, amelyet Krisztusban elért, és amely magában foglalja az egész világegyetemet” (az Újszövetség Kánonként, 325. o.).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük