jogi és politikai keretszerkesztés
a 2005-ben módosított Alkotmány biztosítja a vallásszabadságot és a vallás gyakorlásának, választásának vagy megváltoztatásának jogát. Elismeri “az örmény egyház mint nemzeti egyház kizárólagos küldetését a szellemi életben, a nemzeti kultúra fejlődésében, valamint az örmény nép nemzeti identitásának megőrzésében.”A törvény bizonyos korlátozásokat ír elő az örmény egyházon kívüli vallási csoportok vallásszabadságára. A lelkiismereti szabadságról szóló törvény megállapítja az egyház és az állam szétválasztását, de az örmény egyháznak hivatalos státuszt biztosít nemzeti egyházként.
a kormány és az örmény egyház közötti hosszabb tárgyalások eredményeként 2000-es keret jött létre a két fél számára a konkordátum megtárgyalására. A tárgyalások eredményeként 2007. március 14-én aláírták a törvényt, amely kodifikálta az egyház szerepét.
a törvény megteremti a gyóntató-bűnbánó titoktartást, jogilag kötelezővé teszi az egyház házassági szertartását, és az egyházat és az államot közös felelősséggel ruházza fel a nemzeti történelmi egyházak megőrzése érdekében. A törvény nem ad adómentes státuszt az egyháznak, vagy nem állapít meg állami támogatást az egyház számára. A törvény hivatalosan elismeri azt a szerepet, amelyet az örmény egyház már játszik a társadalomban, mivel a legtöbb polgár az egyházat a nemzeti identitás, a történelem és a kulturális örökség szerves részének tekinti.
január 6., az a nap, amikor az örmény egyház ünnepli a karácsonyt, nemzeti ünnep.
a törvény nem írja elő a nem kormányzati szervezetek (nem kormányzati szervezetek) nyilvántartásba vételét, beleértve a vallási csoportokat is; azonban csak a regisztrált szervezetek rendelkeznek jogi státusszal. Csak regisztrált csoportok közzéteheti újságok vagy folyóiratok, kiadó találkozó helyek, sugárzott műsorok a televízióban vagy a rádióban, vagy hivatalosan a szponzor vízum a látogatók, bár nincs tilalom egyes tagok így. Nem számoltak be arról, hogy a kormány megtagadta a regisztrációt olyan vallási csoportok számára, amelyek a törvény szerint regisztráltak. A nyilvántartásba vételhez a vallási szervezeteknek “mentesnek kell lenniük a materializmustól és tisztán szellemi természetüktől”, és fel kell jegyezniük egy “történelmileg elismert Szentíráson” alapuló tanítást.”Az állami hivatalvezető hivatala nyilvántartja a vallási szervezeteket. A vallási ügyek és a nemzeti kisebbségek Minisztériuma felügyeli a vallási ügyeket, és konzultatív szerepet tölt be a regisztrációs folyamatban. A vallási szervezetnek legalább 200 felnőtt taggal kell rendelkeznie a regisztrációhoz. A jelentési időszak végére a kormány 63 vallási szervezetet regisztrált, beleértve az azonos felekezeten belüli egyes gyülekezeteket is.
a vallási és nemzeti kisebbségek Minisztériuma szerint egyes kisebbségi vallási csoportok, köztük a Molokánok és egyes jezidi csoportok nem kértek regisztrációt. Bár vallási létesítményként nem jegyezték be, Jereván egyetlen mecsetje nyitva állt a rendszeres pénteki imákra, és a kormány nem korlátozta a muszlimokat az ottani imádkozásra.
az oktatási törvény előírja, hogy az állami iskolák világi oktatást kínálnak, de nem tiltja az állami iskolákban a vallási oktatást. Az állami iskolákban csak a kormány által felhatalmazott és képzett személyzet taníthat. A vallástörténeti órák az állami iskolai tanterv részét képezik, és a tanárok tanítják őket. Az örmény egyház története ennek a tantervnek az alapja; sok iskola tanít az általános iskolában a világvallásokról és az örmény egyház történetéről a középiskolában. A vallási csoportok nem nyújthatnak vallási oktatást az iskolákban, bár a regisztrált csoportok ezt magánlakásokban tehetik meg tagjaik gyermekeinek. Az állami iskolai épületek használata vallási “indoktrinációhoz” illegális.
az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény lehetővé teszi a lelkiismeretes tiltakozók számára, a kormányzati testület jóváhagyásának függvényében, hogy nem katonai vagy polgári szolgálati feladatokat hajtsanak végre, ahelyett, hogy harci kiképzésű katonai személyzetként szolgálnának. A törvény 2004-ben lépett hatályba, és a későbbi előterjesztőkre és a börtönbüntetést letöltőkre alkalmazta az adócsalás tervezete miatt. A 2006 januárjában hatályba lépett katonai szolgálatról szóló törvény módosítása kriminalizálja az alternatív munkaügyi szolgálat kijátszását. A lelkiismeretes tiltakozók azonban fenntartották, hogy az alternatív munkaügyi szolgálat katonai ellenőrzése elfogadhatatlan katonai szolgálatot tett.
a hadsereg minden részleghez Örmény egyházi lelkészeket alkalmaz, de más vallási csoportok nem képviseltetik magukat a katonai lelkészségben. Az örmény egyház börtönügyi minisztériumi programot működtet, de nincs állandó képviselője a börtönökben. Az örmény Evangélikus egyháznak hét börtönben van lelkésze.
a kormány emberi jogi ombudsmanja, valamint a Vallásügyi és nemzeti kisebbségek Főosztályának vezetője a jelentéstételi időszakban találkozott kisebbségi vallási szervezetekkel.
a vallásszabadságra vonatkozó Korlátozásokszerkesztés
a törvény bizonyos korlátozásokat ír elő a kisebbségi vallási csoportok híveinek vallásszabadságára, és a gyakorlatban voltak korlátozások.
A lelkiismereti szabadságról szóló törvény tiltja a” prozelitizálást”, de nem határozza meg. A tilalom minden csoportra vonatkozik, beleértve az örmény egyházat is. A legtöbb regisztrált vallási csoport arról számolt be, hogy a jelentéstételi időszak alatt nincs komoly jogi akadálya tevékenységüknek.
bár a törvény tiltja a külföldi alapú felekezetek külföldi finanszírozását, a kormány nem érvényesítette a tilalmat, és végrehajthatatlannak tartotta.
A jelentéstételi időszak alatt Jehova Tanúi és hetednapi adventisták arról számoltak be, hogy az alacsony szintű kormánytisztviselők megtagadták tőlük a nyilvános tér használatát vallási összejövetelekre. Jehova Tanúi azonban megjegyezték, hogy általában szabadon gyülekezhetnek a rendőrség vagy más kormányzati szervek zaklatása nélkül.
a jelentéstételi időszak végén nem oldódott meg az a vámkérdés, hogy Jehova Tanúi képesek-e vallási irodalmat beszerezni. 2007.március 29-én a jereváni vámtisztviselők újraértékelték a Jehova Tanúi által a vártnál lényegesen magasabb ütemben kapott vallási folyóiratok szállítását, ami pénzügyi szempontból megnehezítette számukra a szállítmány elszámolását. A vámtisztviselők fenntartották, hogy az újraértékelés megfelel a vámkódexnek.
a végén a beszámolási időszakban a Jehova Tanúi számolt be, hogy a következő panaszok, magas rangú tisztviselők, a katonai népbiztosság volt kibocsátott tanúsítványok a regisztráció (megszerzéséhez szükséges útlevél), hogy a többségi csoport Tanúk, akik már teljesítették börtönbüntetést a katonáskodást, hogy a katonai szolgálat.
a vallásszabadsággal kapcsolatos Visszaélésekszerkesztés
Jehova Tanúi Jereváni vezetői szerint a beszámolási időszak végétől 69 tanú maradt börtönben, mert lelkiismereti és vallási okokból megtagadta katonai szolgálat vagy alternatív munkaügyi szolgálat elvégzését. Két további tag várta a tárgyalást. Jehova Tanúi képviselői kijelentették, hogy az összes fogoly lehetőséget kapott arra, hogy a börtön helyett a katonai szolgálat alternatíváját szolgálja, de mindannyian elutasították, mert a katonaság megtartotta az alternatív szolgálat adminisztratív ellenőrzését.
Jehova Tanúi arra panaszkodtak, hogy a bíróságok szigorúbb büntetéseket szabtak ki az alternatív munkaerő-szolgáltatás kijátszására a jelentéstételi időszak alatt. A jelentés által lefedett időszakban az elítélt 48 Jehova Tanú közül 24 30 hónapos börtönbüntetést kapott, 5 pedig 36 hónapos börtönbüntetést kapott, ami a törvény által megengedett maximális érték. A jelentéstételi időszak alatt elítélt 19 Jehova Tanú közül 15 22 és 27 hónap közötti büntetést kapott, 4 pedig 18 hónapos börtönbüntetést kapott. Az előző beszámolási időszakban elítélt 36 Jehova Tanú közül csak 1 kapott 30 hónapos büntetést, és egyik sem kapott 36 hónapos büntetést; a többséget 18 vagy 24 hónapos börtönbüntetésre ítélték.
az előző jelentési időszaktól eltérően nem számoltak be arról, hogy az új rabszolgák katonai veszélyeztetése súlyosabb volt a kisebbségi csoporttagok számára. A Yezidi képviselői nem jelentettek zaklatást vagy megkülönböztetést.
a jelentési időszakban nem jelentettek hivatalosan szponzorált erőszakot a kisebbségi vallási csoportok ellen. Jehova Tanúin kívül, akik lelkiismeretes tiltakozók voltak, nem számoltak be vallási foglyokról vagy fogvatartottakról az országban.
a vallásszabadsággal kapcsolatos fejlemények és pozitív Fejleményekszerkesztés
tizenkilenc Jehova tanúját, akik megkezdték, majd elhagyták az alternatív katonai szolgálatot, felmentették, és az ellenük indított büntetőeljárást a Legfőbb Ügyész 2006.szeptember 12-i határozata megszüntette. Az egyének vádolták dezertálás vagy távollét szabadság nélkül. A 19 közül hét előzetes letartóztatásban volt, vagy beleegyezett abba, hogy felmentésük idején nem hagyja el az országot. A többiek 2-3 év börtönbüntetést kaptak, és 5-9 hónap letöltendő börtönbüntetést kaptak.
2006.október 27-én Jereván Holokauszt-emlékművét, amelyet az év elején megmagyarázhatatlanul megrongáltak, felváltották és újradefiniálták mind a zsidók, mind az örmények emlékére, akik “szörnyű bűncselekmények” áldozatai voltak. A megemlékezést a nemzetközi adományozók, a zsidó közösség, az örmény Diaszpóraszervezetek és a kormány együttműködésével állították fel.