A Buffalo Nickels (Demo) dátumainak feltárása

először ez a figyelmeztetés. A tapasztalt érmegyűjtők azt fogják mondani, hogy az érmék kémiai maratása szinte soha nem növeli értéküket. Gyakorlatilag mindig csökkenti értéküket, így az alábbiak egyike sem lesz hasznos, ha érméket gyűjt befektetésként. Egyszerűen itt van, hogy bemutasson egy érdekes pontot a buffalo nickels rejtett dátumainak feltárására egy szelíd maratási folyamat segítségével.

A “Buffalo” nikkelt 1913 és 1938 között verték. A dátum került egy emelt terület alatt a kép egy indián; a dátum általában az első dolog, hogy eltűnik, mint egy bivaly nikkel viselt le az emberek zsebébe, pénztárcák és kezelik tranzakciók. Az 1950-es években találtam a dátumokat a legtöbb keringő buffalo nickels már viselni felismerhetetlenségig. A 30-as években verve gyakran volt olvasható Dátum, de az 1913 és 1929 közöttiek gyakorlatilag mindig olvashatatlanok voltak. Időnként örültem, hogy ilyeneket találtam a jobb oldalon, ahol a természetes korrózió vagy valamilyen bevonási folyamat jó kontrasztot adott a még meglévő dátumhoz.

voltak olyan ritka nikkel-leletek, amelyek meglehetősen jó dátummal rendelkeztek egy fényes érmén, mint például a bal oldalon. A bivaly nikkel lehet maratott ecettel, hogy “dolgozzon” egy látens kép a dátum menta, miatt feltehetően a változó “Rézkarcoló” régiók tapasztalt magas vagy alacsony die nyomás alatt a verés folyamat.

Ha egy ötcentest leesett a körülbelül 10 mL ecet, dátum oldalával felfelé, majd balra bárhol egy-nyolc hét (gyakori ellenőrzések javasolt), egy olvasható dátum alakul ki arról, hogy egy harmadik esetben próbáltam. Itt van három a régi érmegyűjteményemből. Leggyakrabban marginális eredményeket kap, mint például az 1916-os érme a jobb oldalon.

időnként egyértelműen azonosítható dátumot kap, mint a bal oldali 1925 érme esetében.

itt van a dátum bővítése a fenti érméből.

a kísérletek bizonyos százalékában, kevesebb, mint 50%, de kétségbeejtően közel áll hozzá, olyan eredményt kap, amelyet csak kívánságos gondolkodásnak lehet leírni, mint például a jobb oldalon található 1913 érme. Azonban 1913 nickels volt az egyetlen verés, amelyben “emelt föld” volt a bivaly alatt. Figyeljük meg, hogy az” öt cent ” részben alakult ki, de nem volt menta jel alatta, így beírtam, mint egy 1913 Philadelphia, annak ellenére, hogy a dátum nem látható.

a kémiai oktatók internetes listáján nemrégiben folytatott vita során valaki felvetette a buffalo nickels maratásának témáját, hogy látens képeket készítsen a menta dátumairól. A helyi érmeboltokban nagy mennyiségű olvashatatlan bivaly Nickel van, mert egyes kézművesek karkötőket és nyakláncokat készítenek tőlük. 30 centért vettem három olvashatatlan buffalo Nickelt 1999 decemberében, és mindegyiket 10 mL-es standard ecetbe, 5% – os ecetsavba dobtam.

itt van néhány” előtt “(a bal oldalon) és” után ” (a jobb oldalon) képek után egy maratási időszak körülbelül nyolc hét. Az első pár a szokásos marginális sikertörténetet kínálja. Ez egy” 9 “vagy” 5″, mint az utolsó számjegy? 1919 vagy 1929?

itt van egy bővítés, amely hangsúlyozza az utolsó számjegy 5/9-es bizonytalanságát, és arra utal, hogy valószínűleg 1925 vagy 1929, nem pedig 1915 vagy 1919, mert a 2.és a negyedik számjegy között javasolt hely van. A pénzemért (!) Azt mondanám, hogy valóban látom az 1929-es dátumot. Azok számára, akik elég idősek ahhoz, hogy emlékezzenek rá, ezek a képek kissé emlékeztetnek a “Blowup” filmre, nem igaz?


a második eset lenyűgöző siker. Miután eldöntöttem, hogy tényleg el tudom olvasni a dátumot, átadtam ezt a pénzt a feleségemnek, aki rövidlátó, és megkértem, hogy mondja meg a dátumot. Levette a szemüvegét, egy pillantást vetett rá, és szünet nélkül azt mondta: “Ó, az 1915.”Voila!

a fenti és a jobb oldali kép marginális, mivel a legtöbb képernyő felbontása kisebb, mint maga a kép. A jobb oldali bővítés sokkal jobban mutatja a dátumot.

végül a harmadik eset újabb példát ad a vágyakozó gondolkodásra. El tudja kezdeni látni a dátum első két számjegyét is, amelyről már tudja, hogy 19?


itt van egy bővítés, amely jobban szemlélteti a problémát.

Contributor

  • Oliver Seely (California State University, Dominguez Hills).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük