tömegszám
az atom tömegszáma (\(a\)) az atommagjában lévő protonok és neutronok teljes száma. Az atom tömege az atomtömegegységnek nevezett egység \(\left (\text{amu}\right)\). Az egyik atomtömegegység egy proton tömege, vagy körülbelül \(1, 67 \ – szor 10^{-27}\) kilogramm, ami rendkívül kis tömeg. A neutronnak csak egy kicsivel nagyobb tömege van, mint egy protonnak, de tömegét gyakran feltételezik, hogy egy atomtömeg egység is. Mivel az elektronoknak gyakorlatilag nincs tömegük, nagyjából egy atom teljes tömege a protonokban és a neutronokban van. Ezért egy atomban lévő protonok és neutronok teljes száma határozza meg tömegét atomtömegegységekben (\táblázat (\PageIndex{1}\)).
fontolja meg újra a héliumot. A legtöbb hélium atomnak két neutronja van a két proton mellett. Ezért a legtöbb héliumatom tömege 4 Atomtömeg egység (\(2 \: \text{amu}\) a protonok + \(2 \: \text{amu}\) a neutronok esetében). Néhány hélium atomnak azonban több vagy kevesebb, mint két neutronja van. Az azonos számú protonnal rendelkező atomokat, de a neutronok különböző számát izotópoknak nevezik. Mivel a neutronok száma Egy adott elem esetében változhat, az elem különböző atomjainak tömegszáma is változhat. Például néhány héliumatomnak kettő helyett három neutronja van (ezeket izotópoknak nevezik, amelyeket később részletesen tárgyalnak).
miért gondolja, hogy a” tömegszám ” protonokat és neutronokat tartalmaz, de nem elektronokat? Tudod, hogy az atom tömegének nagy része a magjában koncentrálódik. Az atom tömege a protonok és neutronok számától függ. Már megtanultad, hogy egy elektron tömege nagyon, nagyon kicsi a proton vagy a neutron tömegéhez képest (mint egy penny tömege a bowling golyó tömegéhez képest). A protonok és neutronok számának számlálása a tudósoknak egy atom teljes tömegéről szól.
\
egy atom tömegszámát nagyon könnyű kiszámítani, feltéve, hogy ismerjük az atomban lévő protonok és neutronok számát.
példa 4.5.1
mi a hélium atom tömegszáma, amely 2 neutront tartalmaz?
\(\bal( \text{protonok száma} \jobb) = 2\) (Ne feledje, hogy a hélium atomjának mindig 2 protonja van.)
\(\bal( \text{neutronok száma} \jobb) = 2\)
\(\text{tömegszám} = \ bal (\text{protonok száma} \ jobb) + \ bal (\text{neutronok száma} \ jobb)\)
\(\text {tömegszám} = 2 + 2 = 4\)
a kémiai szimbólum egy elem egy-vagy kétbetűs megnevezése. Néhány példa a kémiai szimbólumokra:\ (\ce{o}\) az oxigénre, \(\ce{Zn}\) a cinkre,\ (\ce{Fe}\) a vasra. A szimbólum első betűje mindig nagybetűs. Ha a szimbólum két betűt tartalmaz, a második betű alsó eset. Az elemek többsége olyan szimbólumokkal rendelkezik, amelyek angol nevükön alapulnak. Azonban az ősi idők óta ismert elemek közül néhány olyan szimbólumokat tartott fenn, amelyek Latin nevükön alapulnak, amint azt a \(\PageIndex{2}\) táblázat mutatja.
| Name | Latin name | |
|---|---|---|
| \(\ce{Na}\) | Sodium | Natrium |
| \(\ce{K}\) | Potassium | Kalium |
| \(\ce{Fe}\) | Iron | Ferrum |
| \(\ce{Cu}\) | Copper | Cuprum |
| \(\ce{Ag}\) | Silver | Argentum |
| \(\ce{Sn}\) | Tin | Stannum |
| \(\ce{Sb}\) | Antimony | Stibium |
| \(\ce{Au}\) | Gold | Aurum |
| \(\ce{Pb}\) | Lead | Plumbum |